Mi ez az egész?

A BudapestScenes minden más cégtől/szervezettől 100%-osan független brigád. Pofátlanul szubjektív módon mutatjuk be Budapest számunkra izgalmas színtereit. Különleges tematikájú városnéző túrák szervezése mellett blog-unkkal igyekszünk a fővárost minél közelebb hozni a benne élőkhöz. A megjelent anyagok kizárólag a készítők írásos engedélyével használhatók fel bármilyen további célra!

Elérhetőségek

Elérhetőségek, képgalériák, ill. részletek városnéző túráinkról: www.budapestscenes.com info@budapestscenes.com +36 20 524 0547 (Somogyi Levente)

Komjúniti

Megjelenések, beszámolók

http://href.hu/x/g5y7 http://href.hu/x/g5yg http://href.hu/x/g5yb http://href.hu/x/g5y8 http://href.hu/x/g5yc http://href.hu/x/g5ye http://href.hu/x/gh6y http://href.hu/x/gpzc

2012. 01. 25. óta

2013.10.30. 07:00 Levi/BudapestScenes

A Weiss Manfréd Művek világháborús elsősegélyhelye: "kórház-bunker"

Mudra László és Tuszinger Károly képei. A képek és a videóanyag a készítők kizárólagos tulajdonát képezik. A linkek szabadon terjeszthetők, de az anyag bárminemű további felhasználása kizárólag a készítők írásbeli engedélyével engedélyezett!

A Csepel Művek területén hetente kétszer vezetünk városnéző túrákat egy világháborús építésű, 2 szinten teljesen berendezett bunkerbe: a program bemutatóanyaga itt érhető el, az egyes időpontok a gyakorlati tudnivalókkal pedig itt.

További fotó- és videoriportjaink (a blog mellett):

Videónk az óvóhelyről (készítette: Bankó Roland) - HD, érdemes teljes felbontásban, nagy képernyőn nézni:

1944-ben a Csepel-sziget északi végében elhelyezkedő Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt.-nél (ma Csepel Művek), az ország legnagyobb hadianyaggyárában ez volt a helyzet:

B WM (8).jpg

A gyár a szövetségesek légierejének az egyik elsőrendű célpontja volt. A nehézbombázó kötelékek összesen 8 alkalommal támadták a Weiss Manfréd Műveket - ebből 4 volt komolyabb (egymillió pengő fölötti kárértékkel), de a legsúlyosabb támadás egyértelműen az 1944. július 27-i bombázás volt: aznap délelőtt a szövetségesek szinte teljesen letarolták az ipartelepet. A Weiss Manfréd Művek július 31-én adta le a jelentését a HABOB-nak (Hadiipari Bombakárügyi Bizottság) a bombázásról, amelyben ez szerepel (az eredeti dokumentumhoz kattints ide): "Az eddigi megállapítások szerint 328 db 1000 kg-os rombolóbomba találatunk volt (...) Ezenkívül cca. 150 000 darabra becsülhető a gyárunk területére hullott gyújtó-hasábok száma. A nehezebb gyújtó-bombák számát nem lehetett megállapítani."

A Weiss Manfréd Művekben a bombázásokra készülve 1943-1944-ben összesen 17 ún. BGS, azaz Bomba-, Gáz- és Szilánkbiztos óvóhely épült meg, amelyek egyszerre összesen több mint 20 000 munkást tudtak befogadni. Ezek közül eredetileg 6 épült tömegóvóhelynek (nagy bombabiztos bunker, kép itt), 9 pedig vezetési pontnak (kis bombabiztos bunker, kép itt). Minden vezetési pont egyben elsősegélyhelyként is szolgált (fekvőbetegeteket is el tudtak bennük helyezni), de mivel nem lehetett előre tudni, hogy a bombázások milyen ütemben/hosszban/intenzitással stb.jönnek majd, igyekeztek biztosra menni, hogy szükség esetén akár műtéteket is el tudjanak végezni még egy légitámadás alatt is, így építettek 2 komolyabb elsősegélyhelyet, fölbe süllyesztett "kórház-bunkert" is. A 2 kórház-bunker közül a későbbi 4-es számú az egykori tűzoltóság épülete alatt, a 3-as pedig a Kórház utca-Kert utca sarkán épült meg - a bunkerek közül az egyik utolsóként, ugyanis egy 1943 novemberi térképen (mindössze 5 hónappal az első komolyabb bombázás előtt) még csak tervezettként van jelölve az óvóhely:

WM TGS-BGS másolata.jpg

(Döbbenetes történetek rejtőznek a bunkerek építése mögött, de nem véletlenül nincs itt taglalva mindez (még egy kis reklám): bővebben bunkertúránkon hallhatsz róluk, részletek ide kattintva érhetők el.)

Untitledf 1.jpgA bunker Google Maps-en...

Untitled 1.jpg...Google Street View-n...

IMG_0002.jpg...és egy hidegháborús Csepel Művek-térképen.

A (ma már) Csepel Művek BGS kialakítású óvóhelyeit mára sikerült bejárni, amely eltartott egy darabig, ugyanis az óvóhelyek a rendszerváltás idején magánkézbe kerültek és azóta többször is változtak a tulajdonviszonyok, így néha nehéz volt levadászni a tulajt vagy éppen megszerezni tőlük a hozzájárulást, hogy bemehessünk körülnézni és fotózni. Az egykori 3-as számú életvédelmi létesítmény, az egyik elsősegélyhely volt az utolsó, ahova sikerült lejutni. Az óvóhelyeken (a bunkertúránk helyszínéül szogáló 2-es számún kívül) jellemzően nem sok eredeti felszerelés maradt meg: leginkább a szilánkálló acélajtók, a feliratok ill. a légcserélő gépek maradtak meg. Épp ezért (mivel leginkább csak üres falakat lehet látni) nem is készítettünk ezekről videót/blogposztot, azonban a 3-as bunkerben megmaradt a gépészet egy része és mindenképpen van annyira különleges az atmoszférája is, hogy érdemes legyen bemutatni.

MLA_8145.jpg

Az óvóhely tulajdonosának sajnos csak egy vázlat-jellegű tervrajza volt a bunkerről, így jobb híján én készítettem róla egy valamivel pontosabb tervrajzot. Ennek alapjául egy 50-es évek-beli dokumentum szolgált, amely kompakt géppel lett lefotózva, így a minőség eleve elég gyenge, ill. némileg torzítva is van. Összességében ez is egy erősen elnagyolt tervrajz (annál is inkább, mert az eredeti tervrajz születése óta némileg át is építették a bunkert), de az óvóhely felépítését és az egyes helyiségek egykori szerepét világosan lehet látni rajta:


CsM 3-as final másolata másolata.jpg

Az 1952-ben tervezett változtatások többek között a légtechnika kialakítását érintették:

DSCN0112 másolata.jpg

A gépészet megmaradt elemei: kapcsolószekrények, trafók, biztosítékszekrények, telefonközpont, szívó-szűrő gép, aggregátor ill. szennyvíz-átemelő szivattyú.

IMG_3571.jpg

IMG_3554.jpg

MLA_8214.jpg

MLA_8242.jpg

IMG_0001.jpgEzekkel a B-6000 típusú szívó-szűrő gépekkel valószínűleg a 60-as években szerelték fel a bunkert.

IMG_3558.jpg

IMG_3555.jpg

MLA_8182.jpg

IMG_3614.jpg

IMG_3622.jpg

MLA_8225.jpg

Az orvosi célú felszerelések közül a mosdókagylókon, a műtők lámpáin ill. az előkészítő helyiség melegvíz tároló tartályán kívül semmi nem maradt meg, de valahol mégis ez, az óvóhely eredeti szerepe adja meg ma is a különleges atmoszféra alapját: elég meredek érzés azokban a helyiségekben mászkálni, ahol tényleg azokat az embereket műtötték, akiknek az 1944-es bombázások során bombaszilánk fúródott a testükbe, vagy épp kezüket/lábukat elvitte egy aknahatású rombolóbomba léglökése... Írásos dokumentum a témáról és az időszakról viszonylag kevés maradt fenn, így nehéz hiteles információhoz jutni, de több, mint valószínű, hogy a műtéteket akkor is végezték (leginkább július 27-én), amikor még bőven hullottak a bombák a Weiss Manfréd Művekre.

A nagy műtő:

MLA_8145.jpg

MLA_8143.jpg

Az előkészítő:

IMG_3598.jpg

A kis műtő:

MLA_8251.jpg

MLA_8159.jpg

MLA_8218.jpg

MLA_8220.jpg

IMG_3612.jpg

IMG_3603.jpg

MLA_8203.jpgAz egyik férfi kórterem.

IMG_3574.jpg

MLA_8301.jpgA bunker tetején.

További képek az óvóhelyről Facebook-oldalunkon érhetők el, ide kattintva.

A BudapestScenes brigád köszönetét fejezi ki az óvóhely tulajdonosainak a bejárási lehetőségért!

Az óvóhely látogatásával kapcsolatban információt nem áll módunkban kiadni (mert ekkora parasztok vagyunk).


1 komment

Címkék: kórház csepel 1944 világháború alagút bunker 1945 csepel művek föld alatt pincék óvóhely pincerendszer urbex urban exploration weiss manfréd légópince vezetési pont titkos bunker légoltalom föld alatti weiss manfréd művek légoltalmi légó kórházbunker bunkerkórház kórház-bunker bunker-kórház