Hirdetés

Mi ez az egész?

A BudapestScenes minden más cégtől/szervezettől 100%-osan független brigád. Pofátlanul szubjektív módon mutatjuk be Budapest számunkra izgalmas színtereit. Különleges tematikájú városnéző túrák szervezése mellett blog-unkkal igyekszünk a fővárost minél közelebb hozni a benne élőkhöz. A megjelent anyagok kizárólag a készítők írásos engedélyével használhatók fel bármilyen további célra!

Elérhetőségek

Elérhetőségek, képgalériák, ill. részletek városnéző túráinkról: www.budapestscenes.com info@budapestscenes.com +36 20 524 0547 (Somogyi Levente)

Komjúniti

Megjelenések, beszámolók

http://href.hu/x/g5y7 http://href.hu/x/g5yg http://href.hu/x/g5yb http://href.hu/x/g5y8 http://href.hu/x/g5yc http://href.hu/x/g5ye http://href.hu/x/gh6y http://href.hu/x/gpzc

2012. 01. 25. óta

2013.10.30. 07:00 Levi/BudapestScenes

A Weiss Manfréd Művek világháborús elsősegélyhelye: "kórház-bunker"

Mudra László és Tuszinger Károly képei. A képek és a videóanyag a készítők kizárólagos tulajdonát képezik. A linkek szabadon terjeszthetők, de az anyag bárminemű további felhasználása kizárólag a készítők írásbeli engedélyével engedélyezett!

A Csepel Művek területén hetente kétszer vezetünk városnéző túrákat egy világháborús építésű, 2 szinten teljesen berendezett bunkerbe: a program bemutatóanyaga itt érhető el, az egyes időpontok a gyakorlati tudnivalókkal pedig itt.

További fotó- és videoriportjaink (a blog mellett):

Videónk az óvóhelyről (készítette: Bankó Roland) - HD, érdemes teljes felbontásban, nagy képernyőn nézni:

1944-ben a Csepel-sziget északi végében elhelyezkedő Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt.-nél (ma Csepel Művek), az ország legnagyobb hadianyaggyárában ez volt a helyzet:

B WM (8).jpg

A gyár a szövetségesek légierejének az egyik elsőrendű célpontja volt. A nehézbombázó kötelékek összesen 8 alkalommal támadták a Weiss Manfréd Műveket - ebből 4 volt komolyabb (egymillió pengő fölötti kárértékkel), de a legsúlyosabb támadás egyértelműen az 1944. július 27-i bombázás volt: aznap délelőtt a szövetségesek szinte teljesen letarolták az ipartelepet. A Weiss Manfréd Művek július 31-én adta le a jelentését a HABOB-nak (Hadiipari Bombakárügyi Bizottság) a bombázásról, amelyben ez szerepel (az eredeti dokumentumhoz kattints ide): "Az eddigi megállapítások szerint 328 db 1000 kg-os rombolóbomba találatunk volt (...) Ezenkívül cca. 150 000 darabra becsülhető a gyárunk területére hullott gyújtó-hasábok száma. A nehezebb gyújtó-bombák számát nem lehetett megállapítani."

A Weiss Manfréd Művekben a bombázásokra készülve 1943-1944-ben összesen 17 ún. BGS, azaz Bomba-, Gáz- és Szilánkbiztos óvóhely épült meg, amelyek egyszerre összesen több mint 20 000 munkást tudtak befogadni. Ezek közül eredetileg 6 épült tömegóvóhelynek (nagy bombabiztos bunker, kép itt), 9 pedig vezetési pontnak (kis bombabiztos bunker, kép itt). Minden vezetési pont egyben elsősegélyhelyként is szolgált (fekvőbetegeteket is el tudtak bennük helyezni), de mivel nem lehetett előre tudni, hogy a bombázások milyen ütemben/hosszban/intenzitással stb.jönnek majd, igyekeztek biztosra menni, hogy szükség esetén akár műtéteket is el tudjanak végezni még egy légitámadás alatt is, így építettek 2 komolyabb elsősegélyhelyet, fölbe süllyesztett "kórház-bunkert" is. A 2 kórház-bunker közül a későbbi 4-es számú az egykori tűzoltóság épülete alatt, a 3-as pedig a Kórház utca-Kert utca sarkán épült meg - a bunkerek közül az egyik utolsóként, ugyanis egy 1943 novemberi térképen (mindössze 5 hónappal az első komolyabb bombázás előtt) még csak tervezettként van jelölve az óvóhely:

WM TGS-BGS másolata.jpg

(Döbbenetes történetek rejtőznek a bunkerek építése mögött, de nem véletlenül nincs itt taglalva mindez (még egy kis reklám): bővebben bunkertúránkon hallhatsz róluk, részletek ide kattintva érhetők el.)

Untitledf 1.jpgA bunker Google Maps-en...

Untitled 1.jpg...Google Street View-n...

IMG_0002.jpg...és egy hidegháborús Csepel Művek-térképen.

A (ma már) Csepel Művek BGS kialakítású óvóhelyeit mára sikerült bejárni, amely eltartott egy darabig, ugyanis az óvóhelyek a rendszerváltás idején magánkézbe kerültek és azóta többször is változtak a tulajdonviszonyok, így néha nehéz volt levadászni a tulajt vagy éppen megszerezni tőlük a hozzájárulást, hogy bemehessünk körülnézni és fotózni. Az egykori 3-as számú életvédelmi létesítmény, az egyik elsősegélyhely volt az utolsó, ahova sikerült lejutni. Az óvóhelyeken (a bunkertúránk helyszínéül szogáló 2-es számún kívül) jellemzően nem sok eredeti felszerelés maradt meg: leginkább a szilánkálló acélajtók, a feliratok ill. a légcserélő gépek maradtak meg. Épp ezért (mivel leginkább csak üres falakat lehet látni) nem is készítettünk ezekről videót/blogposztot, azonban a 3-as bunkerben megmaradt a gépészet egy része és mindenképpen van annyira különleges az atmoszférája is, hogy érdemes legyen bemutatni.

MLA_8145.jpg

Az óvóhely tulajdonosának sajnos csak egy vázlat-jellegű tervrajza volt a bunkerről, így jobb híján én készítettem róla egy valamivel pontosabb tervrajzot. Ennek alapjául egy 50-es évek-beli dokumentum szolgált, amely kompakt géppel lett lefotózva, így a minőség eleve elég gyenge, ill. némileg torzítva is van. Összességében ez is egy erősen elnagyolt tervrajz (annál is inkább, mert az eredeti tervrajz születése óta némileg át is építették a bunkert), de az óvóhely felépítését és az egyes helyiségek egykori szerepét világosan lehet látni rajta:


CsM 3-as final másolata másolata.jpg

Az 1952-ben tervezett változtatások többek között a légtechnika kialakítását érintették:

DSCN0112 másolata.jpg

A gépészet megmaradt elemei: kapcsolószekrények, trafók, biztosítékszekrények, telefonközpont, szívó-szűrő gép, aggregátor ill. szennyvíz-átemelő szivattyú.

IMG_3571.jpg

IMG_3554.jpg

MLA_8214.jpg

MLA_8242.jpg

IMG_0001.jpgEzekkel a B-6000 típusú szívó-szűrő gépekkel valószínűleg a 60-as években szerelték fel a bunkert.

IMG_3558.jpg

IMG_3555.jpg

MLA_8182.jpg

IMG_3614.jpg

IMG_3622.jpg

MLA_8225.jpg

Az orvosi célú felszerelések közül a mosdókagylókon, a műtők lámpáin ill. az előkészítő helyiség melegvíz tároló tartályán kívül semmi nem maradt meg, de valahol mégis ez, az óvóhely eredeti szerepe adja meg ma is a különleges atmoszféra alapját: elég meredek érzés azokban a helyiségekben mászkálni, ahol tényleg azokat az embereket műtötték, akiknek az 1944-es bombázások során bombaszilánk fúródott a testükbe, vagy épp kezüket/lábukat elvitte egy aknahatású rombolóbomba léglökése... Írásos dokumentum a témáról és az időszakról viszonylag kevés maradt fenn, így nehéz hiteles információhoz jutni, de több, mint valószínű, hogy a műtéteket akkor is végezték (leginkább július 27-én), amikor még bőven hullottak a bombák a Weiss Manfréd Művekre.

A nagy műtő:

MLA_8145.jpg

MLA_8143.jpg

Az előkészítő:

IMG_3598.jpg

A kis műtő:

MLA_8251.jpg

MLA_8159.jpg

MLA_8218.jpg

MLA_8220.jpg

IMG_3612.jpg

IMG_3603.jpg

MLA_8203.jpgAz egyik férfi kórterem.

IMG_3574.jpg

MLA_8301.jpgA bunker tetején.

További képek az óvóhelyről Facebook-oldalunkon érhetők el, ide kattintva.

A BudapestScenes brigád köszönetét fejezi ki az óvóhely tulajdonosainak a bejárási lehetőségért!

Az óvóhely látogatásával kapcsolatban információt nem áll módunkban kiadni (mert ekkora parasztok vagyunk).


1 komment

Címkék: kórház csepel 1944 világháború alagút bunker 1945 csepel művek föld alatt pincék óvóhely pincerendszer urbex urban exploration weiss manfréd légópince vezetési pont titkos bunker légoltalom föld alatti weiss manfréd művek légoltalmi légó kórházbunker bunkerkórház kórház-bunker bunker-kórház


2013.10.17. 07:00 Levi/BudapestScenes

A csepeli Tamariska-domb alatti óvóhely

Képek: Mudra László és Tuszinger Károly.

Videó: Bankó Roland (zene: Tibbah, Bobakrome).

A képek és a videóanyag a készítők kizárólagos tulajdonát képezik. A blogposzt linkje szabadon terjeszthető, de az anyag bárminemű további felhasználása kizárólag a készítők írásbeli engedélyével engedélyezett!

A Csepel Művek területén zajló bunkertúránkról részleteket ide kattintva láthattok:

Videoanyagunk a Tamariska-domb alatti óvóhelyről (HD, érdemes teljes képernyőn nézni):

IMG_2465.jpg

Az óvóhely felépítése (a helyszínrajzért köszönet S. Vasi Ildikónak!)

Ahogy a videóban is hallható, hiteles dokumentumok nélkül és minimális előzetes információval futottunk neki az egész bejárásnak és még mindig több kérdés maradt nyitva az óvóhely születésével és szerepével kapcsolatban. Sajnos az eredeti felszerelések közül is szinte kizárólag a szívó-szűrő berendezések és a túlnyomáskibocsátó szelepek romjai maradtak meg (a szilánkálló ajtók mellett) - az egyetlen dolog, amit szinte biztosra lehet mondani, hogy (még ha később az is volt a szerepe), eredetileg nem emberéletek védelmére épült a létesítmény, ill. valószínű, hogy a Tamariska-domb a mai formájában azután lett 'ráhordva' az óvóhelyre, hogy az megépült - de hogy pontosan mikor, azt nem tudjuk.

Ha valaki hiteles információkkal/dokumentációkkal tud szolgálni, örömmel várjuk őket az info@budapestscenes.com címen vagy a 06 20 524 0547-es telefonszámon (Somogyi Levente).

Kiegészítés, amelyet e-mail-ben kaptunk: "A domb szomszédságában nőttem fel. A 70-es években a létesítmény még aktív volt, rendszeresen jöttek katonai járművek és ládákat pakoltak. Az biztos hogy rengeteg konzervet pakoltak ki-be. A többit nem árulták el. A bejáratok előtt kb 2 méter magas golyófogók voltak. A létesítmény őrzője a domb tövében lakott egy házban. 1977 környékén jutottunk be a bunkerba először. Akkor még szinte érintetlen volt."

IMG_2459.jpgAz óvóhely szilánkálló ajtajának nyitása (egy időben hajléktalanok és az összes politikai szélsőség képviselői is bejártak az óvóhelyre, így le lett hegesztve).

MLA_6953_resize.jpgA Fenyves utcai bejárat belülről...

IMG_2505.jpg

MLA_7078_resize.jpgés a folyosó folytatása.

MLA_7072_resize.jpgAz óvóhely felépítése pofonegyszerű: a gerincét 4 db párhuzamos, kb. 75 m hosszú folyosó alkotja, ezek között az átjárást 3 rájuk merőlegesen elhelyezkedő, ugyanolyan keresztmetszetű folyosó (és néhány kisebb, köztes helyiség) biztosítja és 3 bejárat van, amelyeknek folyosói a szükséges zsilipeléshez 90 fokokban megtörnek.

MLA_7013_resize.jpg

IMG_2473.jpg

IMG_2481.jpg

IMG_2500.jpg

MLA_6984_resize.jpg

MLA_7028_resize.jpgA szívó-szűrő gépházak az óvóhely északi és déli végében helyezkednek el.MLA_6963_resize.jpg

IMG_2487.jpgEgy bicikli romjai - amely valaha talán az egyik légcserélő gép meghajtását biztosíthatta - képek hasonló megoldásról itt, itt és itt.

MLA_6965_resize.jpg

MLA_6978_resize.jpgA légszállító csövek.

MLA_7024_resize.jpg

MLA_7012_resize.jpgA túlnyomáskibocsátó szelepek.

MLA_7055_resize.jpg

MLA_6979_resize.jpg

MLA_6980_resize.jpg

MLA_7036_resize.jpg

MLA_7069_resize.jpg

MLA_7000_resize.jpg

MLA_6992_resize.jpg

További fotó- és videoriportjaink (a blog mellett):

Köszönet a Csepeli Városgazda Kft. Munkatársainak a bejárási lehetőségért!

Az óvóhely látogatásával kapcsolatban információt nem áll módunkban kiadni (mert parasztok vagyunk).


3 komment

Címkék: csepel domb bunker földalatti polgári védelem óvóhely urbex tamariska légoltalom föld alatti tamariska-domb


2013.08.05. 02:06 Levi/BudapestScenes

Az óbudai FŐTÁV-kémény tetején

IMG_4352 másolata.jpg

Az idei évben a BudapestScenes-brigáddal egyelőre nem sok helyen jártunk még fotózni, aminek a legfőbb oka a csepeli bunkertúra (képek itt, bővebb bemutatóanyag itt, időpontok itt) továbbfejlesztése miatti időhiány volt. Remélhetőleg ez hamarosan változni fog és tudunk menni nagyobb ütemben ismét (egy raklap különleges helyszínről született fotógalériáinkhoz kattints ide), de addig is legalább az előre leegyeztetett helyszíneket mindenképpen be akartuk járni, ezen a listán pedig az első helyen Budapest legmagasabb építményének a bejárása volt - annál is inkább, mert ez már jó ideje húzódik.

Werk videó a fotózásról:

Mudra László képeiből Takács István húzott össze egy mozgatható körpanorámát a kéményből, ide kattintva lehet látni.

Az óbudai FŐTÁV-kéményből való fotózásra másfél éve, 2012 februárjában kaptunk engedélyt, majd egy jó ideig a kémény liftjének a harcképtelensége miatt lett folyamatosan elhalasztva a látogatás, azután pedig az időjárás szólt közbe. Folyamatosan figyeltük az időjárás-előrejelző oldalakat (ami érthető módon néha komoly anyázásokba torkollott), egyszer már le volt egyeztetve egy időpont kora délutánra, de kb. 4 órával a fotózás előtt a Mátyás-templom tornyában állva épp csak a Margitsziget északi csücskéig láttunk el, így ez is le lett stornózva, azóta pedig mi szerencsétlenkedtünk az időpont leegyzetetésével, de most végre minden összejött. Persze végül most is kérdésessé vált, hogy fel tudunk-e menni az erős szél miatt - hiába kör alaprajzú ugyan a kémény, azért a szél így is rendesen bele tud kapaszkodni és ha a szenzorok túl erősnek értékelik a kilengést, akkor a felmenetel szigorúan tilos. A fő cél persze maga a kémény volt, de a mellette fekvő  FŐTÁV hőközpont is érdekes létesítmény (meg hát ugye a kémény is ennek köszönheti a létét), így megnéztük ezt is - bár ahhoz, hogy igazán belemélyedjünk a részletekbe, jóval több idő kellett volna.

Mudra László és Bankó Roland képei, további felhasználásuk engedélyköteles.

IMG_4248 másolata.jpg

A FŐTÁV Zrt. (hivatalosan Budapesti Távhőszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint Budapest egyetlen távhőszolgáltatója manapság 240 000 budapesti lakos számára biztosít fűtést és használati melegvizet.

MLA_1285.jpg
A fűtőmű kezelőterme

A FŐTÁV a fővárost 2 körzetre bontja: Észak-budapesti- és Dél-budapesti üzemeltetési régióra. Mi az Észak-budai (Kunigunda utcai) fűtőműben jártunk, amely egy 265 km-es vezetékhálózaton és 2 000 hőközponton keresztül több mint 130 000 budapesti lakás fűtését és melegvíz-ellátását biztosítja. Közvetlenül a FŐTÁV-kémény mellett van a cég saját fűtőműve, de ennek a teljesítménye kevés lenne ehhez a feladathoz, így egyrészt a FŐTÁV-nak is van néhány további fűtőműve, másrészt további budapesti ipari létesítmények hulladékhőjét is hasznosítják (Újpesti Erőmű, Rákospalotai Hulladékégető stb.)

A Kunigunda utcai fűtőműben 288 köbméteres térfogatú (6x6 m-es alapterület, 8 m-es magasság) kazánokban van az égéstér. A kazánok most természetesen nem üzemelnek, az időjárás alakulásának függvényében valamikor ősszel indul be a fűtőmű. Ilyenkor csak a 'holtszezonban' szükséges karbantartási munkákat végzik rajta, de ezt komolyan kell venni, mindenképpen biztosítani kell az üzemképes állapotot, ugyanis a fűtőműnek papíron szükség esetén egy órán belül üzembe kell állnia.

MLA_1267.jpgA melegvíz forgatását biztosító 1 000 kW teljesítményű keringető szivattyúk egyike.

MLA_1255.jpg

MLA_1230.jpg

A kémény 1974-75-ben csúszózsaluzással épült monolit vasbeton szerkezetű építmény (teljes magassága 203 m, ezzel Budapest legmagasabbja). A gázokat jelenleg 2 füstcső vezeti a magasba (2,5 és 1,4 m átmérőjűek) - ezzel a kéménytest kapacitásának kb. a fele van kihasználva, a kéményen kívülről is látszik a korábban tervezett kazánok füstelvezető csöveinek bekötési pontja is.

CameraZOOM-20130730153833697 másolata.jpg

MLA_0901.jpg

MLA_1215.jpg

Persze önmagában a kémény is nagyon érdekes, de alapvetően mégis azért mentünk, hogy a magasból lássuk és fotózhassuk Budapestet. Be is szálltunk a liftbe és felvánszorogtunk a legmagasabb, 195 méteren lévő kilépő platformig. A 'vánszorgás' stimmel, a lift 5 perc alatt tette meg az utat, de nem unatkoztunk: a kémény belseje is lenyűgöző volt a maga nemében, emellett az is kiderült, hogy a felvonót gyártó cseh cég pont annyi lóvét ölt bele a fejlesztésbe/gyártásba, hogy egy magyar nyelvű korrektorra már nem futotta: láttunk néhány érdekes nyelvi fordulatot, ezekkel is elment az idő).

MLA_0890.jpg

MLA_0909.jpgÚtközben

A kéményen kívül 4 gyűrű van, ahol a szabadba léphet az ember, de a belső térben jöval több (10-12) platform is van, ahol a liftből ki tudsz szállni.

MLA_0970.jpgA lift utolsó állomásán kiszállva ez a látvány fogadott minket

MLA_0928.jpg

MLA_0934.jpg

MLA_0939.jpg

MLA_0955.jpg

MLA_0945.jpg

MLA_0931.jpg

MLA_0957.jpg

MLA_0967.jpg

A szél ereje brutális volt, az embernek pofaszélben tényleg szinte minden erejét be kellett vetnie, hogy előre haladjon - mozgóképen mindez itt látható. Ilyen szélerőnél a kéménynek is kb. fél méteres kilengése van - az nem derült ki, hogy ez a teljes kilengés, vagy csak egy irányba ennyi, de érdekes volt: persze ennyi rugalmasság bőven van a szerkezetben, de amikor fotózás után leértünk a földfelszínre, kicsit még mindig émelyegtünk.

MLA_1119.jpg

Amikor a lift megáll a legfölső szinten, az ember a kémény belső terébe lép még be, majd egy ajtón keresztül a legfelül körbefutó gyűrűre. A belső térből innen még egy kisebb acéllétrán keresztül ki lehet jutni a kémény legtetejére.

MLA_1152.jpg

Már a szabadban - fűtési szezonban értelemszerűen itt vezetődik ki a füstgáz a csövekből.

MLA_1135.jpg

Mivel itt már 200 m-es magasságban vagyunk, természetesen egy raklap átjátszóállomás is van fenn.

A magasságérzet a kémény tetején számomra tetején kettős, félig-meddig volt csak meg. A kémény közvetlen környezetében nagyrészt ipari terület van viszonylag alacsony épületekkel (ill. füves placcok), tehát a magasságkülönbség tényleg csaknem 200 méter - így amikor lenéz az ember, azért erősen érzékeli a nagy magasságkülönbséget.

IMG_4261 másolata.jpg

Pont azért viszont, mert viszonylag külvárosiasabb a környezet és nincsenek a közelben magas épületek, amik viszonyítási pontként szolgálhatnának, az ember inkább térkép-szerűnek érzékeli a várost: inkább úgy érzed, hogy egy hegycsúcson állsz. A Mátyás-templom tornyában vagy épp a csepeli víztorony tetején állva az épületek közelsége miatt így az embernek talán inkább megvan a magasság élménye, hiszen van mihez hasonlítani a magasságot.

MLA_0947.jpgItt a legközelebbi 10 emeletes panelházak légvonalban kb. 500 m-re vannak.

tele.jpgA kémény és a környező épületek közötti magasság-különbséget egy laposabb szögből már jobban lehet érzékelni.

Zárásnak 2 érdekes link:

Itt ugye Aquincum-nál vagyunk (a Budapesten megmaradt 2 római amfiteátrum közül a kisebbiktől kb. 700 m-re), nem meglepő tehát, hogy a közvetlenül a kémény alatt nemrég kialakított baseball-pálya területén nemrég sikeres régészeti feltárásokat folytattak.

Mayer Miklós 2011 januári képén a kémény szintén főszerepet játszik, mint az egyetlen látható mesterséges létesítmény: a fotót alig 2 hónapja a NASA 'A nap földtudományi képének' választotta meg (Miklós azt ígéri, elvileg hamarosan elkészül az ominózus hajnalon lőtt anyagból egy timelapse videó - update: készen van, itt érhető el - , de (OFF) addig is nagyon érdemes megnézni a fantasztikus videóit !

Köszönjük a FŐTÁV Zrt. munkatársainak a lehetőséget a fotózásra!

További fotó- és videóanyagainkat itt találhatjátok:


A FŐTÁV-kémény látogatásával kapcsolatos kérésekre nem áll módunkban válaszolni (mert parasztok vagyunk).


1 komment

Címkék: kémény panoráma kilátás főtáv


2012.12.25. 18:55 Levi/BudapestScenes

A Széchenyi fürdő éjszakai világa

A december 25-i dáumhoz illően egy igazán patinás helyet mutatunk be: néhány hete megnézhettük, hogyan is fest éjszaka, zárás után Budapest egyik legpatinásabb épületkomplexuma, a Széchenyi fürdő. A BudapestScenes brigád részéről ezúton kívánunk minden volt, jelenlegi és leendő budapestinek (és nem budapestinek) kellemes ünnepeket!

Köszönet a Budapest Gyógyfürdői Zrt. munkatársainak a helyszínbejárási lehetőségért.

Bankó Roland videója:

Mudra László fotói, további használatuk engedélyköteles.

MLA_0001.jpg

MLA_0002.jpg

MLA_0003.jpg

MLA_0004.jpg

MLA_0005.jpg

MLA_0006.jpg

MLA_0007.jpg

MLA_0008.jpg

MLA_0009.jpg

MLA_0010.jpg

MLA_0011.jpg

MLA_0012.jpg

MLA_0013.jpg

MLA_0014.jpg

MLA_0015.jpg

Budapest különleges, nem látogatható helyszíneiről fotógalériáinkat ide kattintva láthatjátok. Videóanyagaink ezen a linken érhetők el. Városnéző túráinkról (pl. bunkertúra a Csepel Művek területén, Budapest hídjai stb.) részletek ide kattintva találhatók.



2012.11.13. 23:35 Levi/BudapestScenes

A Mária Magdolna-templom tornyában

Videóanyagunk a templomról:

Mudra László, Tuszinger Károly és Bankó Roland fotói, további felhasználásuk engedélyköteles.

A Mária Magdolna-templom a Mátyás-templomból:

Másolat (2) - IMG_8825-2.jpg

IMG_8665.jpg

ml_111111_016-016.jpg

ml_111111_017-017.jpg

ml_111111_018-018.jpg

ml_111111_010-010.jpg

ml_111111_007-007.jpg

ml_111111_011-011.jpg

ml_111111_013-013.jpg

ml_111111_014-014.jpg

ml_111111_012-012.jpg

ml_111111_009-009.jpg

54104_475633999126270_1888277047_o.jpg

Budapest különleges, nem látogatható helyszíneiről fotógalériáinkat ide kattintva láthatjátok. További videóanyagaink ezen a linken érhetők el. Városnéző túráinkról (pl. bunkertúra a Csepel Művek területén, Budapest hídjai stb.) részletek ide kattintva találhatók.


3 komment · 1 trackback