Mi ez az egész?

A BudapestScenes minden más cégtől/szervezettől 100%-osan független brigád. Pofátlanul szubjektív módon mutatjuk be Budapest számunkra izgalmas színtereit. Különleges tematikájú városnéző túrák szervezése mellett blog-unkkal igyekszünk a fővárost minél közelebb hozni a benne élőkhöz. A megjelent anyagok kizárólag a készítők írásos engedélyével használhatók fel bármilyen további célra!

Elérhetőségek

Elérhetőségek, képgalériák, ill. részletek városnéző túráinkról: www.budapestscenes.com info@budapestscenes.com +36 20 524 0547 (Somogyi Levente)

Komjúniti

Megjelenések, beszámolók

http://href.hu/x/g5y7 http://href.hu/x/g5yg http://href.hu/x/g5yb http://href.hu/x/g5y8 http://href.hu/x/g5yc http://href.hu/x/g5ye http://href.hu/x/gh6y http://href.hu/x/gpzc

2012. 01. 25. óta

2011.09.06. 18:13 Levi/BudapestScenes

GY. I. K. - Mi ez az egész?

Ki ez?

Az oldal Somogyi Levente idegenvezetőnek (Budapest szerelmesének) és a BudapestScenes csapatának a blog-ja, ez utóbbinak a keretein belül tematikus városnézéseink futnak.

 

 

 

Mi ez? 

A tevékenységünket nehéz röviden összefoglalni. Ha mindenképpen kategorizálni kell, akkor azt lehet mondani, hogy az urbex egy speciális ágát űzzük. Az urbex-nek, ennek az új keletű láznak az elsődleges célja, hogy a város olyan arcait fedezzék fel a (jórészt) fiatalok, amik a hétköznapi ember szeme elől el vannak zárva, a helyiek csak kívülről tekinthetik meg és külön öröm, ha plafon nélkül termelődik az adrenalin a bejárásokkor. A 20. században (is) felfutó, majd hanyatló ipari termelés a városokban mára kiváló helyszíneket biztosít erre: gyártelepek, víztornyok, üzemi csarnokok és társaik tucatjai találhatóak meg Budapesten és közvetlen vonzáskörzetében is - az urbex-kalandorok elsősorban ezeket az elhagyott helyeket igyekeznek bejárni. 

A mi célunk kicsit más: nem kizárólag a természetes pusztulás romantikája vonz minket (ami ugyan tényleg ámulatba ejtő), hanem minél több olyan helyszínt igyekszünk bejárni és bemutatni, amik egyszerűen a hétköznapok során nem látogathatóak - alapvetően tehát a kíváncsiság vezet minket. Megvannak azért a gyengéink: a magas épületek és tornyok, a föld alatti létesítmények, a történelmileg is jelentőséggel bíró helyszínek ill. mindazok, amik rejtegetnek még felfedezésre váró titkokat. A szívszerelmünk még emellett a budai Várnegyed és a budapesti hidak világa. A legfontosabb és legérdekesebb téma azonban Budapest 1944-es bombázásának és az ostrom nyomainak a felderítése, az ilyen helyszínek mindig prioritást élveznek - ill. igyekszünk olyan idős embereket felkutatni, akik a bombázásokat és az ostromot átélték. Kérjük, ha ismertek ilyen időseket, akiknek nem lenne ellenükre egy beszélgetés, jelezzétek az info@budapestscenes.com címen. 



 

Mi lesz itt?

Itt, a blog-on tesszük közzé a folyamatosan sorra kerülő bejárásaink, kalandjaink beszámolóit és kép-, ill. videóanyagát. Az elsődleges célpont az exkluzivitás és a minőség lesz, így ne várjatok naponta vagy akár hetente frissülő oldalt. A beszámolók nem próbálnak egy-egy helyszínről minden információt átadni – maradjanak meg ezek városnéző túráinkra.  A cél inkább a helyszínek atmoszférájának a bemutatása, illetve egyáltalán az érdeklődés felkeltése Budapest iránt. Reméljük, hogy a jövőben az olvasók is majd kissé más szemmel tudják nézni fővárosunkat és látják, mennyire sokszínű helyen élünk, mennyire érdemes bekukkantani a színfalak mögé (ez a határtalan bölcsességünk kifejezése, nem pedig felhívás illegális kalandokra).

 

Kivel? 

Magunknak és az érdeklődőknek is időt spórolunk, ha már itt leszögezzük, hogy a bejárásokra nem, azaz nem lehet jelentkezéses alapon velünk tartani. Néhány fős csapattal derítjük fel apránként Budapestet, akik közül mindenki érdemben tud hozzátenni valamit a bejárásokhoz (fotók/videók/történelmi háttér ismerete stb). A fotós csapat is kialakult, így állandó jellegre fotóst nem feltétlenül keresünk már. Előfordulhat viszont, hogy csak olyan időpontot sikerül találni egy bejárásra, amikor a saját fotósaink már foglaltak, ekkor szükség lehet új arcokra. Ezért ha valaki úgy érzi, hogy szívesen csatlakozna hozzánk (és a lelkesedés mellett a háttértudás is megvan), szívesen vesszük a megkeresését, kizárólag kiváló minőségű referencia-anyagokkal az info@budapestscenes.com címen. A fenti kifejezés ("kizárólag kiváló minőségű referencia-anyagokkal") meglepő módon azt jelenti, hogy kizárólag kiváló minőségű referencia-anyagokkal várunk jelentkezést. Lehetőleg föld alatt, rossz fényviszonyok között, nulla kiépített világítással rendelkező helyszínekről várunk fotókat.  A Különböző érdekes helyszínekre javaslatoknak, tippeknek is nagyon örülünk, szívesen vesszük a füleseket, hogy merre lenne érdemes kutakodni.

 

Hogyan?

Tevékenységünket igyekszünk nem illegálisan végezni, ennek több oka van:

-egyrészt a tinédzser koron egy ideje túl vagyunk.

-másrészt a helyszíneken kellő idő is szükséges a megfelelő anyagok elkészítéséhez.

-harmadrészt sok bejárt helyszín komoly jelentőségű és ennek megfelelően van szemmel tartva, a minket érdeklő helyszínek nagy százalékába egyébként is bonyolultabb a bejutás, mint átugrani egy rég bezárt gyár szétrohadt kerítésén.

-emellett a bejárásokat névvel, arccal vállaljuk, így nem ajánlott túl sokat dolgozni illegalitásban.

Igyekszünk a tulajdonos vagy a kezelő engedélyével bejárni a helyszíneket – ahol az illető nem hajtható fel, ott előfordul, hogy jobb híján önállósítjuk magunkat. Az illegális bejárásokról ezúton is mindenkit lebeszélnénk. Az illetékes szervek, testületek természetesen tudnak a tevékenységünkről, folyamatos kapcsolatban vagyunk velük. Miért

 

Miért van terror? (nem publikált GPS-koordináták, moderált hozzászólások és társaik).

 

A kérdést úgy is fel lehet tenni, hogy „Miért vagyunk egy 8 éves szintjén és miért titkolózunk?!” Nyugodtan válaszd ki a szimpatikusabbat.

 

Előfordulhat, hogy meglátogatunk egy helyszínt és publikálunk ugyan kép- vagy videóanyagot, de nem írjuk meg pontosan, merre is jártunk. Az írások célja nem felhívás, hogy "irány mindenkinek a föld alá!", hanem a város virtuális bemutatása. Ez ilyen egyszerű, ezt el kell fogadni. A lehetőség mindenki számára nyitott, hogy felfedezze az országot. Vannak jó néhányan, akik hozzánk hasonlóan érdeklődésből járják Magyarországot, sokan publikálják a tapasztalataikat vagy annak egy részét, mi is ezt tesszük. Ha zavar, hogy azt viszont nem áruljuk el néha, hogy mi merre van, akkor először is gondolj arra, hogy mi a szimpatikusabb:

-a helyszínekről nem szerzel tudomást a blog által, így nem is izgatnak.

-a blog által legalább megismered a fővárost jobban, de néha ehet az irigység, hogy ide meg ide nem juthatok el.

Mi is szeretjük, ha irigykednek ránk (mint mindenki más), de nem ez az ok, amiért nem áruljuk el a helyszínek egy részének a hollétét/kezelőjét stb. Előfordul, hogy több okból sem áll érdekünkben, hogy kirakjuk a koordinátákat:

--egyrészt a saját és a tulajdonos/kezelő nyugalma miatt sem volna ez célszerű - sok alkalommal az az egyik konkrét kikötés a látogatás engedélyezéséhez, hogy nem kerülhet ki a pontos helyszín a blog-ra.

-másrészt nem szeretnénk akár kiskorúaknak ötletet adni, hogy merre érdemes kalandozni a városban, mivel a helyek jó része rejt magában veszélyeket is – elég, ha csak kóbor kutyákkal vagy hajléktalanokkal találkozik egy kiskölyök, könnyen megvan a baj. Ezután egyrészt a saját lelkiismeretünkkel is nehéz lenne elszámolni, másrészt akár büntetőjogi felelősségünk is lehetne. Ha inkongnitóban írnánk a blog-ot, akkor sem tennénk ki ilyen infókat, de ráadásul névvel és arccal vállaljuk a bejárásokat.

-emellett nem szeretnénk a megszerzett helyismeretet nyakló nélkül kiönteni az internetre, ugyanis ez a mi szellemi tőkénk. Ha dolgozol, akkor már érted is ezt, ha nem dolgozol, akkor majd megérted. Nagyon sok időnk, energiánk és sokszor pénzünk is van benne, hogy tudósíthatunk ilyen lenyűgöző helyekről. Igen, ekkora g*cik vagyunk, de ez egy ilyen világ sajnos.

Vigasztaljon mindenkit, hogy dolgozunk azon is, hogy a bejárt helyszínek egy részét látogathatóvá tegyük. Időpontokat kérdezgetni felesleges, az nem fogja meggyorsítani a dolgot, viszont feleslegesen rabolja mindenki idejét. 

A fenti okok miatt vannak moderálva a kommentek is. Ha valaki szívesen közölné velünk, hogy "hülyegyerekek, én már rég tudtam, hogy ez a helyszín merre van, sőt, jobban tudom, hogy mire szolgált és ráadásul az én apukám űrhajós", akkor egyrészt nagyon megköszönjük a megtisztelő hozzászólásba vetett energiát, másrészt beengedjük a kommentet. Általában viszont nem áll érdekünkben, hogy ha valaki járt már egy neccesebb helyszínen, akkor közölje a néppel, hogy pontosan hol is lehet bejutni oda, ezért nem fog kikerülni a blogra az ilyen komment (amúgy ez mind mellébeszélés, valójában simán egy orbitális nagy paraszt vagyok).

Szóba kerültek elvi kérdések is: vajon etikus dolog-e posztolni ilyen helyekről, nem veszti-e el az urban explorer tevékenység a lényegét ezáltal? A válasz: nem. Egyrészt ha átélsz egy nagy élményt, azt eleve szereted megosztani és egy úr írta, aki az ország egyik legmeredekebb helyszínén vezetett minket körbe (amiről még semmiféle nyilvános beszámoló vagy kép nem született és az emberek 99%-a még csak nem is hallott róla), hogy „ez olyan érzés, mintha titokban átúsztad volna az Atlanti-óceánt, vagy ha megdugtad volna a világ legjobb nőjét, de nem mondhatod el senkinek…” Persze, hogy nem akarjuk magunkban tartani az átélt tapasztalatokat.

Sokak szerint a bejárások publikálásával elvesszük a helyszínek szellemiségét. Esetünkben mérlegelni kell, mi a fontosabb: az eredmény, hogy rengeteg ember megismerhet olyan helyszíneket, amelyek önmagukban egy korszakot tökéletesen reprezentálnak és nem sokan hallottak ddig róluk, vagy az ezzel okozott "erkölcsi kár", hogy az emberek, akik még affinitást is éreznek hozzá, elmennek és megnézik személyesen maguknak, és ezért néhány embernél elveszik az elit-érzet, ha sikerül a bejutás.

Emellett még fontosnak tartom elmondani, hogy ha valakinek az a véleménye, hogy az ún. "titkos" helyek publikálása a legújabb kutatások szerint a hét főbűn közé tartozik, mert ezzel elvesztik a varázsukat, akkor a 06 20 524 0547-es számon várom megkeresését, hogy személyesen szoríthassak kezet az illetővel. 

 

 

Miért? 

Rendszeresen szóba kerülő kérdés városnézések alkalmával, hogy mi visz rá valakit az ilyen tevékenységre, illetve történész/újságíró/építész vagy milyen háttér és végzettség kell ehhez? Röviden: semmilyen. A motivációról pár szóban: idegenvezetőként 2005 óta dolgozom, az egész történet egy 2004-es, sikertelen egyetemi felvételihez köthető, ez után "miért ne" alapon lettem idegenvezető. 2005-ben bejutottam a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció-magyar szakára és ahogy próbálták a fejembe verni az eszméletlen izgalmas és főleg hasznos tudást, rövid úton rájöttem, hogy nem ez lesz az én utam. 2006 végére fogalmazódott meg bennem, hogy nem ártana valami olyan dolgot csinálni az életben, aminek van ételme, amit élvezek is és amiből a gyakorlatban is meg lehet élni - bár ekkor még fogalmam sem volt, végül mi is lesz a befutó. Egyetem helyett így 6. éve dolgozom idegenvezetőként itthon és külföldön: 2007 áprilisában kimentem 5 hónapra biciklis túrákat vezetni Krétára, még abban az évben 2 hónapot dolgoztam Egyiptomban telepített idegenvezetőként, majd a 2009-es szezont ismét ismét Görögországban, Sarti-n töltöttem. Sok más mellett az egyik legfőbb tapasztalata az volt ezeknek az utaknak, hogy rádöbbentem, Magyarország és Budapest túl fontos számomra ahhoz, hogy hosszú távra elhagyjam és lassan megfogalmazódott bennem a saját városnéző túrák képe. Mára az iskola bármilyen formája rég el lett felejtve és a célom, hogy valami teljesen egyedit és újat vigyek a hazai turisztikai kínálatba. Úgy gondolom, jó úton járok, de eleve nagypofájú ember vagyok és a színvonal végső megítélése alapvetően rátok, vendégekre, olvasókra, Budapest lakóira vár! Ami biztos, hogy még jó pár évig fogjuk erre a blogra tölteni a tartalmat és igyekszünk valami olyat létrehozni, ami értéket teremt!

 

 

 

 


9 komment